Friedrich-Ebert-Stiftung
Budapesti Iroda
H-1056 Budapest,
Fővám tér 2-3.
Magyarország

Tel.: +36-1-461-60-11
Fax: +36-1-461-60-18

E-Mail: fesbp@fesbp.hu
www.fesbp.hu

GenderEquality

Munkaanyag

"A magyar álom: Milyen jövot álmodnak a magyarok saját maguk és Magyarország számára?" című elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

"Létminimum 2016-ban Magyarországon" című elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

Galgóczi Béla: "Miért esedékes egy béremelés Közép-Kelet-Európában" című elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Boros Tamás: "Options for the left in the time of populism" című angol nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Philipp Karl: "Popkultúra és a nacionalizmus összefonódása, mint a jobboldali politika eszköze Magyarországon. A Jobbik - a jobboldali radikális szubkultúra pártja az internet korában" című német nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

"Strengthening Social Democracy in the Visegrád Countries" című angol nyelvű publikációk gyűjteményét itt találja.
Munkaanyag

Neumann László: "Annual Review of Labour Relations and Social Dialogue. Hungary" című angol nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Bíró-Nagy András: "Demokratie als Enttäuschung" című német nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Újdonságok

Itt találja a legaktuálisabb publikációkat és cikkeket, valamint további érdekes új információkat a FES-ről.
Több olvasnivaló

Internationale Politik und Geselschaft

IPS-Journal

FES Connect

Logo European Foundation for Quality Management

Logo Frankfurter Hefte

Itt találja a: Kezdőoldal

Szeretettel köszöntjük a
Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájában

A Friedrich-Ebert-Stiftung Németország legrégebbi politikai alapítványa. Az alapítvány a szociális demokrácia alapértékei iránt elkötelezett és világszerte tevékenykedik a szabadságon, a szolidaritáson és a szociális igazságosságon alapuló politika érdekében.

Budapesten 1990 óta képviselteti magát a Friedrich-Ebert-Stiftung. Magyarországi munkánk célja, hogy támogassuk a demokráciát, a jogállamiságot és az aktív civil társadalom fejlődését, valamint hozzájáruljunk a társadalmi átalakulás szociálisan igazságos alakításához. Kiállunk az európaiság gondolatáért, valamint támogatjuk a határon átnyúló regionális és globális együttműködést.

2017. évi aktualitások - rendezvények

Digitalizáció a munka világában - félelmek, aggodalmak

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Milyen hatást gyakorol a digitalizáció és az egyre terjedő robotizáció a munkaerőpiacra, és különösen a szállítási ágazatra? Milyen félelmek és aggodalmak húzódhatnak meg a változások mögött? Milyen kihívásokat és trendeket válthat ki ez a folyamat a szállítási- és közlekedési ágazatban? Ezek a kérdések álltak a "Digitalizáció és közlekedési ágazatban" című konferencia középpontjában, amely november 6-án, hétfőn, Budapesten a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) társszervezésében került megrendezésre.

Már Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökének bevezetőjéből egyértelművé vált, hogy a digitalizáció sokkal gyorsabban fog elterjedni a hétköznapi élet minden területén, mint ahogy azt várnánk. Ezért szükség van a változásokat támogató intézkedések és továbbképzési programok bevezetésére annak érdekében, hogy a magyar lakosság felkészülhessen a gyorsütemű technológizációra. Varga Júlia (Magyar Tudományos Akadémia, MTA KTI tudományos főmunkatársa) előadása szintén ehhez a kérdéshez kapcsolódott. Álláspontja szerint a képzési rendszer által adott válaszok csak rövidtávon jelentenek megoldást a digitalizáció kihívásaira, amelyek középtávon problémákat fognak okozni. Az oktatást jobban fel kellene készíteni a digitalizáció kihívásaira. Ennek során a szakszervezetek szintén meghatározó szerepet játszanak - ez alkalommal Székely Sándor (Teherfuvarozók Európai Szakszervezetének elnöke) képviselte a szakszervezeteket. Sabine Trier (ETF/Európai Közlekedési Szövetség, Brüsszel) előadásában rámutatott arra, hogy a digitalizáció napjainkban a logisztika valamennyi területén megjelent és felhívta a résztvevők figyelmét az ebből származó esélyekre és kockázatokra. Elsősorban az elektronikus platformok keretében működő vállalatok, mint az Uber vagy a BlaBlaCar jelentenek különös kihívást.

Dér Péter (Volvo Hungária Kft, kereskedelmi igazgató) előadásában azt a kérdést fejtette ki bővebben, hogy milyen kihívások és trendek figyelhetők meg a szállítási és közlekedési ágazatban. A digitalizáció javíthatja ennek az ágazatnak a helyzetét, különösen a biztonság, hatékonyság és az üzemanyagfelhasználás vonatkozásában. Ezzel egyidejűleg kockázatot jelent a járművezetők teljeskörű marginalizációja.

Az előadók egyetértettek abban, hogy a képzést kell a középpontba helyezni. Csak a továbbképzés és a kellő időben megkezdett átképzések révén bizotsítható, hogy a munkavállalalók ne szoruljanak ki a szakmákból, hanem megfelelő jövőképet kapjanak szakmai pályájukhoz. A konferencia végén azonban megválaszolatlanul maradt az a kérdés, hogy az átfogó digitalizáció milyen gyorsan fog bekövetkezni.


Bérviszonyok a multinacionális vállalatoknál

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Az Európai Üzemi Tanácsok Klubja rendezvény keretében az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés (ÉTOSZ) és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája az Európai Üzemi Tanácsok Klubja rendezvényének keretében 2017. október 24-én meghívta Galgóczi Bélát, a brüsszeli székhelyű Európai Szakszervezeti Intézet vezető kutatóját, hogy az üzemi tanácsok és európai üzemi tanácsok magyar képviselőivel vitassa meg véleményét a közép-kelet-európai bérhelyzetről.

A magyar munkavállalókat rendkívüli mértékben érdekli a téma, hiszen a rendszerváltozás óta folyamatosan jelen van a köztudatban az az elképzelés, hogy Magyarországon a legrövidebb időn belül elérhető az ausztriai élet- és bérszínvonal. Nagyfokú csalódottságot vált ki, hogy ezek az elképzelések még mindig nem felelnek meg a valóságnak. Galgóczi Béla előadásában kitért azon gazdaságpolitika hátrányaira, amely Európa "összeszerelő üzemeként" értelmezi és alacsony bérszínvonalú országként ajánlja magát. Lajtai György, az ETOSZ igazgatója rávilágított a "tisztességes bér" fogalmára és Galgóczi Bélával együtt amellett érvelt, hogy az üzemekben folyó bértárgyalások során nem az inflációs rátát kell alapul venni a béremelés szintjének meghatározásakor, hanem azt az összeget, amely egy munkavállaló tisztességes megélhetéséhez szükséges.


Nők a digitalizált munka világában

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Milyen hatásai lesznek a digitalizációnak azokra a szakmai területekre, ahol sok nők dolgozik? Milyen lehetőségeik lesznek a jövőben a női munkavállalóknak különleges készségeiknek köszönhetően? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a "Nők a digitalizált munka világában" című konferencia, amely október 11-én Budapesten a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Női Tagozatával együtt került megrendezésre.

Dr. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökének megnyitóját követően Hercegh Mária, a Női Tagozat vezetője a munka értékével kapcsolatos gondolatokkal vezette fel a konferencia témáját. Ezt követően Nábelek Fruzsina, a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet képviseletében bemutatta a "Az automatizáció munkaerőpiaci hatásai" című tanulmányt. Sabina Gillessen, a berlini Digitális Fejlődés Centruma, D64 elnökségi tagja előadásában számos érvvel támasztotta alá, hogy a digitalizáció eltérően érinti a nőket és a férfiakat, és annak semmiképpen sem szabad csak félelmeket ébresztenie. Szabó Zoltán, a Vállalkozók Országos Szervezetének (VOSZ) Informatikai Szekciójának elnöke hangsúlyozta az élethosszig tartó tanulás és konkréten az állandó továbbképzés jelentőségét. Tüttő Kata, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökségi tagja előadásában kitért a mesterséges intelligenciára és annak messzeható következményeire a különböző szakmai területeken. Az előadásokat követően több gazdasági ágazat képviselője részéről hangzottak el beszámolók arról, hogy a digitalizáció miként van jelen a vállalatok életében. A konferencia azzal a következtetéssel fejezte be munkáját, hogy a negyedik ipari forradalom feltartóztathatatlan és ezért erre Charles de Gaulle mottóját alapul véve kellene reagálni, azaz "Amit nem tudsz megváltoztatni, annak állj az élére".


Hungarian MEPs - What have they done for you?

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

"Magyar európai parlamenti képviselők - Mit tettek érted?" - ezzel a retorikai kérdéssel foglalkozott az a rendezvény, amely szeptember 29-én, pénteken a Policy Solutions politikai kutatóintézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája közös szervezésében a budapesti Európa Pontban került megrendezésre.

A megnyitón Lővei Andrea (Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, Budapest) és Jan Niklas Engels (FES Budapest) hangsúlyosan foglalkoztak azzal a kihívással, hogy át kell hidalni az Európai Parlament tagjai és az európai polgárok között érezhető távolságot. Az európai parlamenti képviselők munkáját, motivációit és meggyőződéseit közelebb vinni a polgárokhoz - ez volt az est kifejezett célja.

Boros Tamás (Policy Solutions) először ismertette a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös tanulmányát, amelynek címe "Az Európai Parlament magyar tagjai által eredmények 2014 óta". Ennek keretében az előadó kitért azokra a módszerekre és mércékre, amelyek segítségével mérhető a politikai tevékenység és bemutatta az eredményeket: lényeges különbség tapasztalható az európai parlamenti képviselők média jelenléte és az általuk végzett európai parlamenti munka között. Számos ott ellátott feladat nem jelenik meg a nyilvánosság előtt.

Ezt követően Szanyi Tibor (MSZP) és Jávor Benedek (Együtt) európai parlamenti képviselők átfogóan megvitatták azt a témát, hogy a Strasbourgban és Brüsszelben hogyan dolgoznak a képviselők választóik, hazájuk és Európa érdekében. Megerősítették a tanulmány megállapításait, és példákat hoztak mindennapi munkájukkal kapcsolatban. Beszámoltak a frakciók és a csoportok közötti sokszínű együttműködésről és az egyes európai parlamenti képviselők munkájának hatékonyságáról. Ezt követően válaszoltak a hallgatóság kérdéseire, amelyek általános szinten érintették az európai politika és integráció területét.


Közfoglalkoztatási program - Tapasztalatok a közművelődési intézményeknél

2017 szeptember 27-én a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és a FES közös konferenciát rendezett Budapesten az úgynevezett második munkaerőpiacról a közművelődés területén. A magyar kormány 2011-ben közfoglalkoztatási programot indított el a tartós munkanélküliség leküzdése érdekében. A program azonban számos vonatkozásban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a közfoglalkoztatott munkavállalók számára az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérés esélye még mindig csekély, a törvényben meghatározott munkabér rendkivül alacsony és a munkafeltételek gyakran rosszak. A közművelődésben és a teljes magyar közszférában egyre több közmunkás kerül foglalkoztatásra. A programban jelenleg kb. 180.000 személy vesz részt, akiknek kb. 2-3 százaléka magasan képzett munkavállaló. A konferencia résztvevői megvitatták a közművelődés területén alkalmazott közfoglalkoztatási program problémáit. Az elmúlt évben a kormány 340 milliárd Forinttal támogatta a programot. A közintézmények számára előnyt jelent, hogy a náluk foglalkoztatott munkavállalókat nem kell az intézmény alkalmazottaiként saját forrásból finanszirozniuk, hanem a közfoglalkoztatottakra érvényes alacsony munkabér az állami közfoglalkoztatási program keretében kerül kifizetésre. A munkavállalók azonban ennek következtében hamar egy negatív spirálba kerülnek, ahonnan nem könnyű a kitörés.


Sikeres romák

"Sikeres romák" - A New Equality online-magazin és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája "Sikeres romák" címmel közös rendezvényt szervezett szeptember 26-án Budapesten. A pódiumbeszélgetésen öt közismert roma származású személyiség vett részt, akik az élet és a munka világának különböző területein - mint például a rákkutatás és egyéb tudományos területek, valamint a művészetek - jelentős sikereket értek el, és így be tudtak számolni azokról a lehetőségekről és akadályokról, amelyekkel a sikeres életre törekvő roma származású magyar állampolgárok találkoznak.

A pódiumvita során a személyes sikertörténetek háttere mellett azok a társadalmi és struktúrális akadályok is szóba kerültek, amelyek a roma lakosság többségét megfosztják a sikerélményektől. A résztvevők a roma kisebbség mobilitási lehetőségei alapján komplex módon elemezték a szegénység, szegregáció és korlátozott képzési lehetőségek kérdéseit. A romák mobilitás lehetőségei különösen kedvezőtlenek egy olyan országban, ahol az általános társadalmi mobilitás európai összehasonlításban is a legalacsonyabb szintű.

A hallgatóság körében további gondolatokat váltottak ki az elhangzott személyes vélemények és elemzések is. Így például a "Folyamatos önreflexióban vagyunk" megállapítás is meglepetést okozott a résztvevők számára.