Friedrich-Ebert-Stiftung
Budapesti Iroda
H-1056 Budapest,
Fővám tér 2-3.
Magyarország

Tel.: +36-1-461-60-11
Fax: +36-1-461-60-18

E-Mail: fesbp@fesbp.hu
www.fesbp.hu

GenderEquality

Munkaanyag

Bíró-Nagy András, Kadlót Tibor és Köves Ádám: "A magyar közvélemény és az Európai Unió" című elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Bíró-Nagy András és Boros Tamás: "Hungarian Politics 2015" című angol nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Boros Tamás: "Hungarian Land as political instrument" című angol nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

"Szerelem és politika " című elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

Prof. Andreas Schloenhardt: "Menekülés, embercsempészet és a menekültek segítése a nyugat-balkáni útvonalon: Erődök építése helyett megoldásokat találni" című német nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Justyna S. Frelak: "A bevándorlókat nem látjuk szívesen: a menekültkérdés megosztja a lengyel társadalmat" című német nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Leonie Liemich, Thomas Öllermann és Anne Seyfferth: "A menekültek befogadását szabályozó kvóta?: Csehország elutasító magatartásának háttere" című német nyelvű elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

Jan Niklas Engels: "Populista vagy előrelátó?: Magyarország álláspontja az európai menekültkérdésben" című német nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Újdonságok

Itt találja a legaktuálisabb publikációkat és cikkeket, valamint további érdekes új információkat a FES-ről.
Több olvasnivaló

Internationale Politik und Geselschaft

Logo European Foundation for Quality Management

Logo Frankfurter Hefte

Itt találja a: Kezdőoldal

Szeretettel köszöntjük a
Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájában

A Friedrich-Ebert-Stiftung Németország legrégebbi politikai alapítványa. Az alapítvány a szociális demokrácia alapértékei iránt elkötelezett és világszerte tevékenykedik a szabadságon, a szolidaritáson és a szociális igazságosságon alapuló politika érdekében.

Budapesten 1990 óta képviselteti magát a Friedrich-Ebert-Stiftung. Magyarországi munkánk célja, hogy támogassuk a demokráciát, a jogállamiságot és az aktív civil társadalom fejlődését, valamint hozzájáruljunk a társadalmi átalakulás szociálisan igazságos alakításához. Kiállunk az európaiság gondolatáért, valamint támogatjuk a határon átnyúló regionális és globális együttműködést.

2016. évi aktualitások - rendezvények

How should the EU be reformed?

Gazdasági válság, pénzügyi támogatás Görögország részére, eltérő nézetek a menekültválsággal kapcsolatban és a küszöbön álló brit népszavazás Nagy-Britannia EU tagságáról, az ország esetleges kilépéséről: az EU valóban nehéz időket él át. Miként lehet a válságon túljutni? Elegendőek lesznek-e csak reformok és mire irányuljanak ezek? Ilyen és hasonló kérdések szerepeltek annak a nemzetközi konferenciának a napirendjén, amely 2016 június 3-án "Hogyan reformáljuk meg az Európai Uniót" címmel a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája és a Policy Solutions közös szervezésében került megrendezésre.

Két tanulmány bemutatását követően, amelyek a magyar polgárok és nyolc másik európai ország polgárainak az EU-val kapcsolatos álláspontját mutatták be, az Együtt, a Fidesz, az LMP és az MSZP politikusainak részvételével élénk vita bontakozott ki az esetleges európai uniós reformokkal kapcsolatban. Miért bíznak meg jobban a magyarok az EU intézményeiben, mint saját országuk intézményeiben? Mennyire hatékony a magyar kormány kampánya az európai menekültkvóta rendszerrel szemben? A konferencia résztvevői ezeket és más kérdéseket is megvitattak.

A konferencián bemutatott tanulmányok itt tölthetők le:
Tanulmány 1
Tanulmány 2 (angol)


Az alacsonybér-politika alternatívái Kelet-Közép-Európában

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

2016 május 30-án a Nyugat-magyarországi Egyetem a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájával együttműködésben nemzetközi konferenciát szervezett Budapesten a "Bérek alakulása Kelet-Közép-Európában" témakörben. Az európai országokat képviselő közgazdászok és az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) brüsszeli szakértői azzal a céllal érkeztek a budapesti konferenciára, hogy elemezzék a bérek alakulását a Visegrádi csoport országaiban, és kidolgozzák az alacsonybér-modell alternatíváit.

Az előadók a konferenciapanelek keretében főként a kelet-közép-európai országokat leginkább sújtó problémával foglalkoztak, azaz az alacsonybér-politika miatt kialakult szakmunkáshiánnyal. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon feltétlenül szükséges lenne a bérszínvonal emelése, mert ez a feltétele a gazdasági paradigmaváltásnak és egyúttal a magasabb termelékenység elérésének. A konferencia résztvevői az oktatási rendszer reformjának fontosságát is kiemelték. Számos előadó részéről elhangzott, hogy a bérszínvonal emelése önmagában nem javítana a kelet-közép-európai országok bizonytalan helyzetén. Ezt sokkal inkább elősegítenék az emberitőke beruházások és a nyugat-európai, valamint skandináv társadalmi modellek felé való orientálódás.

A panelekhez kapcsolódóan élénk eszmecsere alakult ki a minimálbér emelését támogató, és azt ellenző szakértők között. A konferencia számos résztvevője a reformok mellett emelte fel a szavát. Hiszen ha egy rendszer nem működik, akkor új utakon kell járni.

További információk:
PowerPoint-Prezentáció letöltése - Harasztosi Péter, Lindner Attila
PowerPoint-Prezentáció letöltése (.pptx) - György László
PowerPoint-Prezentáció letöltése (.pptx) - Brian Fabo, Sharon S. Belli
PowerPoint-Prezentáció letöltése (.pptx) - Ales Chmelar
PowerPoint-Prezentáció letöltése (.pptx) - Jan Drahokoupil
PowerPoint-Prezentáció letöltése (.ppt) - Galgóczi Béla
PowerPoint-Prezentáció letöltése (.pptx) - Martin Myant
PowerPoint-Prezentáció letöltése (.pptx) - Pogátsa Zoltán
Sandro Scocco videóüzenete


Videókészítési verseny diákoknak: Az én városom zsidóságának története

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Május 27-én került sor annak a videófilm készítési versenynek a záró rendezvényére, amely a Centropa Alapítvány és a FES Budapesti Irodája közötti együttműködés keretében került megrendezésre. Számos városból és településről pályáztak a diákok, akik azt a feladatot kapták, hogy egy rövid videófilmet készítsenek saját településük zsidóságának történetéről. A diákok tanáraik segítségével feldolgozták településük zsidóságának történetét, forgatókönyvet készítettek, leforgatták és megvágták a videófilmet. A zárórendezvény alkalmat adott arra, hogy a diákok bemutathassák az elkészült videókat és beszámolhassanak az általuk alkalmazott munkamódszerekről, valamint közösen megvitassák a munka során szerzett tapasztalataikat.

További információk:
Ezalatt a Link alatt, az első helyezett videó látható.
Ezalatt a Link alatt, a második helyezett videó látható.
Ezalatt a Link alatt, a harmadik helyezett videó látható.


Női szakszervezeti tisztségviselők erősítik országszerte a nők érdekeit

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

A Világgazdasági Fórum 'Globális jelentés a nemek közötti különbségről' című jelentése szerint 2015-ben Magyarország a nemek közötti egyenlőség terén nemzetközi összehasonlításban a 93. helyen állt, és ezzel olyan fejlődő országok mögé szorult, mint Uganda (88. hely) és Szváziföld (92. hely). Magyarországon különösen a gazdaság és a politika területén állapítható meg jelentős esélyegyenlőtlenség a férfiak és a nők között. A "nemek közötti különbség" okainak és következményeinek elemzése állt annak a szemináriumsorozatnak a középpontjában, amely az "Az egyenlő bánásmód - A nők esélye - 2016" címmel a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közös szervezésében került megrendezésre. 2016 első negyedévében 16 magyarországi város szolgált a szemináriumsorozat helyszínéül, a rendezvénysorozat zárókonferenciájára pedig 2016 május 24-én Budapesten került sor.

A szeminárumsorozaton résztvevő szakértők megvitatták a nemek közötti igazságosság és a nemek közötti egyenlőség helyzetét a magyar munkaerőpiacon, különös tekintettel a dolgozó édesanyák bizonytalan helyzetére és a vezető beosztású nők alacsony arányára. A zárókonferencia arra is alkalmat adott, hogy a résztvevők értékeljék az előző szemináriumokon elvégzett munkát. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövőben is folytatni kívánják az együttműködést azzal a céllal, hogy előmozdítsák a nemek közötti igazságosság megerősödését Magyarországon.


A progresszív politika és az alapjövedelem gondolata

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Számos európai országban komoly viták tárgya a feltételek nélküli alapjövedelemmel kapcsolatos elképzelés: Finnországban 2017-ben valószínűleg elindul egy kísérleti projekt, Hollandia negyedik legnagyobb városában, Utrecht-ben a közeljövőben egy modellértékű projekt megvalósítását tervezik, és Svájcban június 5-én népszavazást fognak tartani az alapjövedelemről.

Ezek a folyamatok szolgáltattak indokot a "Megújuló Magyarországért Alapítvány" és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájának közös szervezésében 2016 május 21-én "Chances of Progressive Politics and Basic Income in Europe and Hungary" (A progresszív politika és az alapjövedelem esélyei Európában és Magyarországon) címmel megrendezett konferenciának. A konferencián nemzetközi szakértők elemezték az alapjövedelemmel kapcsolatos aktuális folyamatokat Európában, és elmondták véleményüket a különböző alapjövedelem modellekről.

Vajon az alapjövedelem-modell választ jelent-e a Magyarországon és más országokban felmerülő modellproblémákra? Ez a gondolat vitát eredményez-e a legfontosabb értékekről? A feltétel nélküli alapjövedelem valóban szociáldemokrata választ jelent a modern társadalom szociális és gazdasági problémáira? Ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket vitattak meg a panelbeszélgetések meghívottai és a konferencia résztvevői.


Közös európai ház?

Bild der VeranstaltungAz Ukrajnában és Ukrajnával kapcsolatban kialakult konfliktus megkérdőjelezte az európai kelet-politika eddigi premisszáit. A Friedrich-Ebert-Stiftung Perspektive tanulmánysorozatának keretében megjelent "A Shared European Home. The European Union, Russia and the Eastern Partnership" (Link) című legújabb tanulmány tizenegy szerzője az EU, Grúzia, Oroszország és Ukrajna képviseletében pragmatikus keleti szomszédságpolitikát szorgalmaz az Európai Unió részéről: az EU és Oroszország közötti mély megosztottságnak nem lenne szabad akadályoznia az együttműködést olyan területeken, amelyeknél ezt a kölcsönös érdekek is szükségessé tennék. A szerzők főként a műszaki és tudományos együttműködés, a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok és a nemzetközi politika területein látnak esélyt az együttműködésre. Álláspontjuk szerint az együttműködés alapvető feltétele a kapcsolatokat megalapozó kölcsönös bizalom újbóli felépítésének. Ennek során különösen nagy jelentősége van a gazdasági együttműködésnek: az EU és Oroszország egymástól való függősége ugyan nem tudta megakadályozni a konfliktus kialakulását, azonban korlátok közé szorította a konfliktusos helyzetet. Ezért nemcsak meg kell őrizni a kölcsönös gazdasági függőséget, hanem lehetőség szerint tovább is kell erősíteni azt.


#EuropeCalling

Pénzügyi válság, gazdasági válság, menekültválság: ezek olyan centrifugális erők, amelyek éles ellentéteket váltanak ki Európán belül és szétfeszítik a kontinenst. Még a közelmúltban is az volt az üzenet, hogy bízzunk az Európai Unióban és találjunk közös megoldásokat az ilyen jelentős kihívásokra.

Mindez még fontosabbá teszi a kérdést: Mi tartja össze Európát? Mely progresszív európai erők képesek leküzdeni a pesszimizmust és a megalapozott aggodalmakat, és biztosítanak pozitív jövőbeni alternatívát?

A Europe Calling (#ec16fes) célja ötletek kidolgozása a szociális, igazságos és szabad Európa megvalósítása szolgálatában. Vegyen részt Ön is ebben: Link


Gyűlöletbeszéd az internet korában

Bild der VeranstaltungA nagy nyilvánosság előtti rágalmazás nem újkeletű jelenség, azonban valakit szavakkal támadni még sohasem volt olyan egyszerű, mint napjainkban, az internet korában. A közösségi média által biztosított anonimitás kedvez a gyűlöletbeszéd és az uszítás terjedésének. A kelet-közép-európai országokban is megfigyelhető a "gyűlöletbeszéd" egyre gyakoribb előfordulása - az ilyen támadások fő célpontjai azok a kisebbségek, akiket amúgy is ér diszkrimináció, mint például a romák vagy a magyarajkú kisebbség Szlovákiában vagy Romániában. A nagy nyilvánosság előtti rágalmazás gyökereinek, és a háttérben meghúzódó folyamatok megismerése érdekében a Közép-európai Egyetem (CEU) Európai Szomszédságpolitikai Tanulmányok Központja (CENS) és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája közös konferenciát rendezett 2016. május 19-én "The Damages of 'Hate Spreech' and Tools for Improved Responses" címmel. A visegrádi országokból, valamint Romániából és Bulgáriából érkezett szakértők három panelbeszélgetésen átfogó betekintést adtak a témába, és a hallgatósággal közösen megpróbáltak lehetséges megoldási stratégiákat kidolgozni.


25 éves a Visegrádi Együttműködés

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

A Visegrádi Csoport 25 éves fennállásának alkalmából a Közép-európai Egyetem Szomszédságpolitikai Tanulmányok Központja és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája közös konferenciát rendezett "25 éves a Visegrádi Együttműködés: A közép-európai regionális együttműködés jövője" címmel.

A konferencia három panelbeszélgetésén a Visegrádi országokból érkezett szakértők értékelték az eddigi együttműködést és megvitatták a partnerség jövőbeni prioritásait. A rendezvény központi témaként foglalkozott a Visegrádi Csoport az Európai Unión belüli helyzetével, valamint a jövőbeni együttműködéssel kapcsolatos eltérő nézetekkel és felfogásokkal.

Mi jellemzi a csoportot valójában? Milyen érdekek és értékek határozzák meg jelenleg a csoportot, és ezeknek hogyan kellene alakulniuk a jövőben? Milyen szerepet kap a Visegrádi országoknak a menekültkérdéssel kapcsolatos álláspontja? Támogatja az Európai Unió ezt a fajta együttműködést vagy az Unió részéről ellenérdekek is érvényesülnek? Az ilyen és hasonló kérdések élénk vitát váltottak ki a résztvevők körében. A rendezvény ezen kívül egyedi lehetőséget teremtett a Visegrádi országokból érkezett résztvevők számára, hogy nemzetközi szinten folytathassanak véleménycserét.


A munka jövője

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Guy Ryder, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) főigazgatója az elmúlt évben jelentette be "A munka jövője" elnevezésű kezdeményezést. Ez a kezdeményezés a munka világának átalakulásával foglalkozik, és annak a társadalmi igazságosságra, a munkaszervezésre, valamint termelésre és a munkakörülményekre gyakorolt hatásaival. Ryder felszólította a kormányokat és a szociális partnereket, hogy ennek során körültekintően vizsgálják meg a hosszútávon ható társadalmi változásokat előidéző erőket és trendeket annak érdekében, hogy közös válaszokat találjanak a jövő kérdéseire.

A magyar szakszervezeti szövetségek vezetői 2016. május 3-án Budapesten találkozón vettek részt azzal a céllal, hogy Grigor Gradev, az ILO Worker's budapesti szakértőjével közösen szakszervezeti szempontok alapján megvitassák az ILO "A munka jövője" kezdeményezését. Jan Engels, a FES Budapesti Irodájának igazgatója arra biztatta a jelenlévőket, hogy aktívan és konkréten gondolkodjanak el a jövő kihívásairól, bár ez nem mindig egyszerű feladat, hiszen az érintettek általában az aktuális feladatokra összpontosítanak.

A workshop során a szakszervezetek képviselői megállapították, hogy elsődleges fontosságú a háromoldalú szociális párbeszéd nemzeti szinten való megőrzése annak érdekében, hogy a munka világának feltételeit a szociális partnerekkel közösen lehessen alakítani. A résztvevők egyetértettek abban, hogy mindenkinek joga kellene, hogy legyen az emberhez méltó munkához. A szakszervezetek megegyeztek abban, hogy "A munka jövője" kezdeményezés témáival kapcsolatban szakértői workshop rendezvényeket szerveznek azzal a céllal, hogy stratégiailag előkészítsék a munkáltatókkal és a kormánnyal folytatandó tárgyalásokat.


Létminimum számítása Magyarországon

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal bejelentette, hogy megszünteti a létminimum-számítás eddigi 25 éves hazai gyakorlatát. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség úgy döntött, hogy saját maga folytatja a magyarországi társadalmi fejlődés dinamikájának fontos dokumentálását. A Policy Agenda és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája közötti együttműködés keretében az eddig alkalmazott módszertannal folytatódott a létminimum számítás. A projekt résztvevői 2016. április 19-én közös sajtótájékoztatón ismertették munkájuk eredményeit.

Dr. Belyó Béla, a Policy Agenda kutatási igazgatója kijelentette, hogy 2015-ben a számítások alapján a létminimum értéke 88.016 forint volt. Ez 0,76 százalékos emelkedést jelent az előző év összegéhez képest. A kutatás rávilágított arra, hogy a magyar lakosság körülbelül 41 százaléka a létminimumnál alacsonyabb jövedelemből él. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke rámutatott arra, hogy a szakszervezetek kiállnak amellett, hogy a nettó minimálbér összegét, amely jelenleg 73.815 forint, emeljék fel a létminimum 88.000 Ft összegére, és a kutatásban résztvevők által készített tanulmány egyúttal a 2017.évi bértárgyalások alapjául is fog szolgálni.

További információk:
Tanulmány - Létminimum 2015-ben Magyarországon
Módszertani leírás - Létminimum számítása Magyarországon