Friedrich-Ebert-Stiftung
Budapesti Iroda
H-1056 Budapest,
Fővám tér 2-3.
Magyarország

Tel.: +36-1-461-60-11
Fax: +36-1-461-60-18

E-Mail: fesbp@fesbp.hu
www.fesbp.hu

GenderEquality

Munkaanyag

Juhász Attila és Fatlum Gashi: "Biztonságpolitika és migráció" című elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

"A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon" című elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

Bíró-Nagy András, Kadlót Tibor, Závecz Tibor: "Az elégedetlen szavazók Magyarországon" című elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

"A populizmus helyzete az Európai Unióban " című elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

Judith Langowski, M.A: "Gleichstellungspolitische Forderungen von Gewerkschaftsfrauen in Ungarn" című német nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

László Róbert: "A népszavazás intézménye az illiberális Magyarországon" című elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Kováts Eszter (ed.): "Solidarity in struggle: feminist perspectives on neoliberalism in East-Central Europe" című angol nyelvű elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

László Róbert: "Dismantling direct democracy : referenda in Hungary" című angol nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Újdonságok

Itt találja a legaktuálisabb publikációkat és cikkeket, valamint további érdekes új információkat a FES-ről.
Több olvasnivaló

Internationale Politik und Geselschaft

Logo European Foundation for Quality Management

Logo Frankfurter Hefte

Itt találja a: Kezdőoldal

Szeretettel köszöntjük a
Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájában

A Friedrich-Ebert-Stiftung Németország legrégebbi politikai alapítványa. Az alapítvány a szociális demokrácia alapértékei iránt elkötelezett és világszerte tevékenykedik a szabadságon, a szolidaritáson és a szociális igazságosságon alapuló politika érdekében.

Budapesten 1990 óta képviselteti magát a Friedrich-Ebert-Stiftung. Magyarországi munkánk célja, hogy támogassuk a demokráciát, a jogállamiságot és az aktív civil társadalom fejlődését, valamint hozzájáruljunk a társadalmi átalakulás szociálisan igazságos alakításához. Kiállunk az európaiság gondolatáért, valamint támogatjuk a határon átnyúló regionális és globális együttműködést.

2017. évi aktualitások - rendezvények

Új munkatársat keresünk: Tudományos munkatárs/nő / Teljes munkaidő

A Friedrich-Ebert-Stiftung 2017 elején "Menekültügy, migráció és integráció" témakörben új, egész Európára kiterjedő projektet indít budapesti székhellyel. A projekt megvalósításához tudományos munkatársat/munkatársnőt keresünk, aki a témához kapcsolódóan nemzetközi tanulmányok elkészítését kezdeményezi és kíséri, valamint rendezvények szervezéséért, megvalósításáért és a kapcsolódó utómunkálatokért felel. A jelentkezési határidő 2017. január 12. További információért, kérjük, tekintse meg a részletes kiírást.

További információ:
Pályázat letöltése


2016. évi aktualitások - rendezvények

Karrierút a közszférában

A magyar közszolgálati ágazathoz tartozó különböző foglalkozási csoportokban jelenleg és a jövőben is szakmai karriermodellek bevezetése van napirenden, amelyek az érintetteket nagy kihívások elé állítják. Ezért a SZEF, a közszolgálati ágazat legnagyobb szakszervezeti szövetsége a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájával együttműködésben nyilvános konferenciát rendezett 2016 november 30-án Budapesten azzal a céllal, hogy a résztvevők megvitassák az eddigi tapasztalatokat és a várható változásokat.

A pedagógusok számára már az új modell van érvényben, amelyről Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kritikus hangon számolt be. A rendszert egyenlőtlenségek jellemzik, néhány szakmacsoport munkavállalói számára a modell előnyökkel jár, mások azonban egyáltalán nem profitálnak a rendszerből. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai számára a bevezett karrierút modell kedvezőbb, viszont az egészségügyben és a szociális területeken dolgozók leginkább hátrányos következményekkel szembesülnek, miután ott még nem került sor a struktúrált modell bevezetésre.


A populizmus helyzete Magyarországon és az EU-ban

Mostanában sokat beszélnek a populizmusról, de valójában mennyire sikeresek Európában a populista pártok és milyen témák szerepelnek napirendjükön? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott az a rendezvény, amelyet november 24-én a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája közösen rendezett meg. A rendezvény keretében Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója bemutatta a "The State of Populism in 2016" című évkönyvet. A szerző statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy a populista pártok támogatottsága immáron több mint tíz EU tagállamban meghaladja a 40 százalékot. Az elmúlt évet követően a növekedési trend azonban látszólag stagnál. Az évkönyv bemutatását követő panelbeszélgetés során a résztvevők megvitatták, hogy Magyarországon a populizmus trendmeghatározó vagy trendkövető jelenség. Rajcsányi Gellért (Mandiner, főszerkesztő) rámutatott a populista pártok azon képességére, hogy beazonosítsák a társadalom számára fontos témákat és ezekre egyszerű megoldásokat kínáljanak. Lakatos Júlia (Méltányosság Politikaelemző Központ, nemzetközi igazgató) és Juhász Attila (Political Capital Intézet elemzője) hangsúlyozták, hogy a politikai spektrum közepén elhelyezkedő pártoknak új szempontok mentén kell szembesülniük a populizmus jelentette kihívásokkal, annak érdekében, hogy a társadalmat ismét meggyőzzék a demokrácia pozitív vívmányairól.

További információk:

Hír TV interjú: Link

A 24.hu vezércikke: Link

Klubrádió interjú: Link


Idősödő társadalom Magyarországon - elérkezett egy fenntartható nyugdíjrendszer ideje

Minden szociális berendezkedésű társadalomban a tisztességes nyugdíjrendszer kidolgozása egyike a központi feladatoknak. Ennek ellenére ez a kérdés a napi politika szintjén csak kevés figyelmet kap. Ezért a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája és a Táncsics Mihály Alapítvány november 23-án "Új politika az idősödő társadalom érdekében - a fenntartható nyugdíjrendszer" címmel konferenciát rendezett. Nyitóbeszédében Molnár Gyula, az MSZP elnöke beszélt azokról a kihívásokról, amelyek a politikát egy idősödő társadalom részéről érik, és a magyar nyugdíjrendszer reformjára szólított fel. Ezek célja a szociális feltételek biztosításán túl egy magasszintű életminőség fenntartása az időskorúak számára. A magyarországi helyzet problematikus, mert az infláció ellenére a nyugdíjszínvonal és az állam részéről biztosított szociális kiadások alacsony szinten mozognak. Kevés fiatal járulékfizető tart el egyre több nyugdíjast, és ez veszélyezteti a felosztó-kirovó rendszert. Dr. Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa a kormány irányvonalát irreálisnak és tévútnak nevezte, mivel a növekvő jövedelmek és a nyugdíjjárulékok csökkentése nem egyeztethető össze a realitással. Lakner Zoltán politológus hangsúlyozta, hogy az oktatásügyet, az egészség- és nyugdíjpolitikát koherens módon kell alakítani, és az időskori szegénység leküzdésének kulcsfontosságú feltételeként az oktatásügyet jelölte meg. Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke hangsúlyozta azon civil szervezetek központi szerepét, amelyek érdekképviseletként működnek és megadják az idős személyeknek a közösséghez való tartozás, és az abban való aktív közreműködés esélyét. A konferencia résztvevői megoldásként a rugalmas nyugdíjkorhatár és a járulékfizetés felső határának újbóli bevezetését javasolták. A nyugdíjaknak a jövőben megfelelő arányban kell állniuk a munkában eltöltött évekkel és garantálniuk kell a méltó időskori ellátást.


Future of Work - Kulcsszó: kompetenciafejlesztés

Milyen irányban fejlődik a munka világa a jövőben? Hogyan befolyásolják a megatrendek, mint például az egyre inkább terjedő digitalizáció a modern társadalmakat jellemző munkakörülményeket? Ilyen és ehhez hasonló sürgető kérdések szerepeltek annak a konferenciának napirendjén, amelyet 2016. november 22-én a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közösen szervezett. A vita elsősorban azokat az aktuális kihívásokat tematizálta, amelyeket a foglalkoztatási ágazatokban egyre gyakrabban alkalmazott intelligens szoftverrendszerek okoznak. Jelentős kihívás a munkahelyek megszüntetése a hagyományos ipari ágazatokban, amely a jövőben nehézségeket fog okozni a Magyarországon. Ezzel összefüggésben a szakszervezetek képviselői, Kelemen Géza, a legnagyobb munkáltatói szövetség (MAGYOSZ) képviselője valamint Both Vilmos, a Digitális Jólét Program szakértője, és Mácz Ákos, a Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének public affairs igazgatója megvitatták azt a paradox helyzetet, amely a magasan képzett munkavállalók hiánya és a szakképzetlen munkavállalókat egyre inkább érintő munkanélküliség vonatkozásában alakult ki. Az állam, a szakszervezetek és a munkáltatók közreműködésével olyan struktúrákat kell létrehozni, amelyek felkészítik a lakosságot a technológiai változásokra és biztosítják a munkavállalók továbbképzését. Ha sikerül ezeket a kezdeményezéseket sikeresen átültetni a gyakorlatba, akkor a digitalizáció hatásai nem fenyegetésként, hanem lehetőségként fognak megjelenni a magyar munkaerőpiacon.


Az orosz gazdaság helyzete és fejlődési iránya

Az európai szankciós politika, az alacsony olajár és más tényezők hatása az orosz gazdaságra volt annak a konferenciának témája, amelyet november 21-én a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája és az Európai Szomszédsági Tanulmányok Központja (CENS) közösen megrendezett meg. A "The State of Russian Economy and Russia’s Development Path" című rendezvényen részt vevő szakértők kiemelték a két gazdasági tömb egymástól való függését és rámutattak arra, hogy a stagnálás mindkét fél számára negatív következményekkel jár.

Bár Oroszország a jövőben is a nemzetközi gazdasági és politika életben jelentős szerepet tölt be, nem tagadható, hogy az orosz nemzetgazdaság recesszióba süllyedt. Orosz gazdasági szakértők, Vasily Astrov (bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete) és Andrey Chernyavskiy (Center for Development Institute) áttekintést adtak az orosz gazdaság helyzetéről és megfogalmazták a jövőbeni kilátásokat, különös tekintettel az európai szankciók és a kereskedelmi embargó hatásaira. A szakértők arra is kitértek, hogy az orosz ipar diverzifikációja alacsony szintű és függ az energiaszektor teljesítményétől. Yulia Nikitina és Nikolay Petrov politológusok hangsúlyozták, hogy az európai szankciós politika nem szolgálja a diplomáciai légkör javítását és veszélyeztetheti a hosszútávú kapcsolatokat. Az izolációba való menekülés nem jelenthet megoldást a problémákra. Oroszországnak és Európának közösen kell új hozzáférési csatornákat kialakítania és az offenzív megfélemlítésen alapuló politika helyett konstruktív párbeszédre van szükség.


Social Europe: "The Hungarian Government is ultra-concerned about the safety of Women - and Roma.."

A Social Europe a "The Hungarian Government is ultra-concerned about the safety of Women – and Roma.." címmel cikket jelentetett meg Balogh Lídia, a Magyar Tudományos Akadémai kutatója tollából. A szerző cikkében elemzi a magyar kormánynak az Európai Unió menekültkvótája ellen meghirdetett népszavazási kampányában fellelhető gender-ellenes és roma-ellenes tartalmakat. Ajánljuk a tanulmány elolvasását mindazoknak, akik szeretnék jobban megérteni az instrumentalizált menekültkérdés, roma és gender területek közötti összefüggéseket: Link


Kitüntetések a projektünknek

A Policy Solutions és a FES közös projektje "Kik a magyar választók" (Politikai osztálylétszám) két kitüntetést nyert. A vezető magyar marketing portál "Kreatív" évente átad egy "Mediadesign" kitüntetést. Kétnyelvű könyvünk (Link),amely húsz magyar választói csoportot portréfotókkal kiegészítve mutat be, ezüstérmet nyert. Az ehhez tartozó honlap (Link) bronzérmet kapott. A fényképeket Stiller Ákos készítette.

Nagyon örülünk!


Munkaügyi kapcsolatok Magyarországon multidiszciplináris megközelítésben

2016. november 16-án a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája az ELTE Állam- és Jogtudományi Karával együttműködésben "A munkaügyi kapcsolatok értékének csökkenése - Szolidaritás és együttműködés - A problémák okai és lehetséges megoldások három tudományág és a gyakorlat szempontjai alapján" címmel közös konferenciát szervezett.

Ez az immáron harmadik közös szervezésű konferencia témáját tekintve jelentős mértékben túlmutatott a "munkajog" területén. A munkaügyi kapcsolatok Magyarországon messze elmaradnak a nemzeti elvárásoktól, de európai összehasonlításban sem teljesítik gazdasági és társadalmi feladataikat. A szociális partnerek csekély szerepet játszanak a munkajog alakítása során. A munkavállalók kétharmadára nem vonatkozik a kollektív szerződések hatálya, a szakszervezeti tagság aránya csupán 9-10 százalék körül mozog.

A konferencia résztvevői három tudományterületetet - munkajog, szociológia és szociálpszichológia - alapul véve tárták fel az okokat és megvitattak azokat jövőbeni elképzeléseket, amelyek révén erősíteni lehetne a munkaügyi kapcsolatokat.


Európa elsősorban és főként egy értékközösség

A Közép-európai Egyetem Európai Szomszédsági Tanulmányok Központja (CENS) és a Friedrich-Ebert-Stiftung november 8-án nyilvános konferenciát rendezett a "Feltételesség és utólagos feltételesség hatása a demokrácia minőségére az Európai Unió tagországaiban és azokon kívül" témában.

A konferenciára meghívott török, szerb, horvát, bulgáriai, szlovák, román és magyar szakértők megvitatták az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeivel és a csatlakozás ellen ható feltételekkel kapcsolatos konkrét és hosszútávú problémákat. A rendezvényt Michael Roth, a Németországi Szövetségi Köztársaság Külügyi Hivatalának Európa-ügyi államminisztere nyitotta meg. Az államminiszter előadásában szenvedélyesen és nyíltan elemezte azokat az időszerű kihívásokat, amelyek az EU érdekeivel és az általa képviselt értékekkel szemben érvényesülnek. A nyitóbeszéd itt tölthető le: Link

A megnyitót követő két panelbeszélgetés során a következő kérdések szerepeltek napirenden: Milyen időkeretek között járul hozzá a "feltételesség" a sikerhez, és milyen esetekben hátráltatja a fejlődést? Sikeres lehet-e az EU és a demokrácia fejlődésének a feltételesség alapján történő korrekt áttekintése? Tekinthetjük-e ezeket az összértékelés szükséges, de nem elégséges mércéinek? Érdemes más standardokat is bevonni a vitafolyamatba? Szükséges új standardokat kifejleszteni az EU átfogó értékelésére?

További információ:
Médiabeszámoló


Milyen irányba fejlődik az Európai Unió?

Magyarországon és az Egyesült Királyságban a közelmúltban megrendezett politikai népszavazások aktuális alkalmat szolgáltattak arra, hogy az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája október 20-án közösen megtartsa a "European Café" rendezvénysorozat nyitórendezvényét, amely azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy milyen irányba fejlődik az Európai Unió. A rendezvény során vita bontakozott ki az európai integrációs folyamatot érő új kihívásokról és a folyamatban rejlő fejlődési lehetőségekről. A rendezvényre szakértő előadóként meghívást kapott Birgit Sippel, német szociáldemokrata EP-képviselő, és Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke. A szakértők értékelése szerint az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépésről meghozott döntése véglegesnek tekinthető, azonban álláspontjuk szerint az európai intézményeknek a Brexit tárgyalások során nyitott magatartást kellene tanúsítaniuk. Király Júlia előadásában hangsúlyosan foglalkozott Magyarország és az Egyesült Királyság EU-ban elfoglalt eltérő helyzetével, valamint az ebből származó kötelezettségekkel és függőségekkel.