Friedrich-Ebert-Stiftung
Budapesti Iroda
H-1056 Budapest,
Fővám tér 2-3.
Magyarország

Tel.: +36-1-461-60-11
Fax: +36-1-461-60-18

E-Mail: fesbp@fesbp.hu
www.fesbp.hu

Újdonságok

Itt találja a legaktuálisabb publikációkat és cikkeket, valamint további érdekes új információkat a FES-ről.
Több olvasnivaló

Itt találja a: Kezdőoldal » Visszatekintés

2017. évi rendezvényeink

2017 második félév

A munka jövője

Robotok, mesterséges intelligencia, munkahelyek megszünése: milyen kockázatokkal jár napjaink technológiai fejlődése és milyen lehetőségek biztosít a munka világában a jövőben? Ilyen és ezekhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkoztak annak a konferenciának a résztvevői, amely 2017 szeptember 22-24-e között Budapesten az Európai Ifjúsági Központban került megrendezésre. "A munka jövője" című konferencia szervezői a Friedrich-Ebert-Stiftung és a LIGA szakszervezetek voltak. A konferencia előadói olyan területeket érintettek, mint a digitalizáció hatásai, a képzés szerepe a munkaerőpiacon és a jövőkutatás. A témák kapcsán kibontakozott vita főként a 4. ipari forradalom által biztosított esélyekkel foglalkozott. Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van a munkavállalók és a kormányok közötti együttműködésre, amely túllép az országhatárokon és az ideológiai különbségeken, annak érdekében, hogy a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek kiaknázva alakíthassuk globalizált világunk jövőjét.


Munkafeltételek és ágazati kapcsolatok a szerződéses logisztikai ágazatban Győrben

Szeptember 12-én, kedden a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában Győrben bemutatták a "Made in Győr: A munka világa a járműipar városában" című tanulmányt, amelynek központi témája a győri szerződéses logisztikai ágazat vállalatainál kialakult munkafeltételek és ágazati kapcsolatok. A rendezvény a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Transznacionális Partnerségi Kezdeményezés Győr Nonprofit Kft (TPI) és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájának közös szervezésében jött létre.

A rendezvény nyitó előadását Spieglné Balogh Lívia (Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke) és Jan Niklas Engels ( Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájának vezetője) tartották. Meszman T. Tibor, a tanulmány szerkesztője "A munkahelyek és ágazati kapcsolatok minősége a győri szerződéses logisztikai ágazatban - a munkavállalók szemszögéből" címmel tartott rövid felvezető előadásában áttekintette a kiadvány elkészítésének indokait, történetét, szerkezetét és az általa közvetített üzenetet. Az előadásokat követő pódiumbeszélgetésen Molnár Ákos (Vasas Szakszervezeti Szövetség régiós vezetője), Johann Horn (IG Metall Ingolstadt ügyvezetője), Kránicz János (Audi Hungária Zrt Vasas üzemi szakszervezet elnöke) és Pogátsa Zoltán (szociológus, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem docense) vitatták meg az elhangzottakat. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tanulmány rámutat a szerződéses logisztikai ágazat problémáira és a megoldási lehetőségekre, és ezzel hozzájárul a munkavállaló-barát fejlődéshez ezen a területen. A pódiumbeszélgetést követően az érdeklődő hallgatóság is bekapcsolódott a vitába. A rendezvény a résztvevők köszönetnyilvánítása mellett a "Munkára fel!" és a transznacionális toleranciára valamint szolidaritásra irányuló felhívással zárult.


2017 első félév

Közös európai alapértékek

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Június 27-én a berlini központjában a Friedrich-Ebert-Stiftung a Német Szövetségi Köztársaság Külügyminisztériumával együttműködve magyar-német párbeszédet rendezett a közös európai alapértékekről. A pódiumon ült a magyar berlini nagykövet, Györkös Péter, az európai ügyekért felelős államminiszter, Michael Roth, valamint a budapesti Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta és a Central European University (CEU) rektorhelyettese Enyedi Zsolt.

Michael Roth hangsúlyozta, hogy a német aggodalmaknak és kritikáknak nincs közük a választási kampányhoz. Ezzel szemben ő az egész német kormány nevében szól és hogy itt egy összeurópai ügyről van szó. Pardavi Márta az európai értékekről beszélt, amelyeket az új törvények, mint az NGO-törvény, sértenek. Enyedi Zsolt optimistának mutatkozott arra vonatkozóan, hogy találnak megoldást egyetemének budapesti fennmaradására és kívánatosnak tartaná a CEU bevonását a most zajló tárgyalásokba. Györkös Péter nagykövet rámutatott arra, hogy a magyar-német vita nem bilaterális történet, hanem a megoldások módozatai összeurópai jelentőséggel bírnak.

A rendezvényről magyar nyelvű összefoglalót sugárzott a "Hír TV": Link


Miért szükségszerű Közép- és Kelet-Európában megemelni a béreket?

Galgóczi Béla, a brüsszeli székhelyű Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) kutatója ezt a kérdést dolgozta fel tanulmányában. Az elemzés magyar nyelvű változata a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájának támogatásával 2017 június 19-én Budapesten a Kossuth Klubban került bemutatásra. A rendezvényhez kapcsolódó fórumbeszélgetésen szakértők és a magyar szakszervezeti szövetségek vezetői vitatták meg a tanulmány témáját.

Bár az elmúlt években a KKE régióban a termelékenység folyamatosan növekedett, a bérek mégis messze elmaradtak a nyugat-európai bérszinvonaltól, állapította meg Galgóczi Béla tanulmányában. A kutató a feldolgozó ipar példája alapján mutatta be, hogy 100 Euró munkaerőköltséggel mekkora hozzáadott érték hozható létre az egyes országokban. Magyarországon ez az érték 212 Euró, ezzel szemben Németoszágban csak 132 Euro. Ezek a számítások azt mutatják, hogy a KKE országokban, főként Magyarországon van "termelékenységi tartalék", amely lehetővé tehetné a bérek emelését.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda igazgatója hozzászólásában hangsúlyozta, hogy Magyarországon az egygyermekes családok 51%-a a létminimum alatt él és a gyermeküket egyedül nevelő dolgozó nők helyzete még ennél is kedvezőtlenebb. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem közgazdásza egyetértett a tanulmány szerzőjével, hogy a jövőben már nem elfogadható, hogy a kormány tudatosan alacsonyan tartja a béreket és felszólította a szakszervezeteket arra, hogy erősítsék meg érdekképviseleti munkájukat és mozgósítsák tagjaikat.

Az igazságos bérnövekedést elősegítő feltételek megteremtése érdekében a jelenlévő öt szakszervezeti vezető egyetértett abban, hogy meg kell erősíteniük a közös munkát és szükség van a nemzeti bérproblematika közös elemzésére. Mivel a munkavállalók kétharmadának munkáltatója a KKV szektorhoz tartozik, elsősorban itt lenne szükség egy átfogó foglalkozási és bérezési helyzetelemzés elkészítésére.


A szakszervezeti nők újra belevágnak: Kampány a nemek közötti bérszakadék leküzdésére

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Női Tagozata 2016 augusztusa óta kampányol a bérezési rendszerek nagyobb átláthatósága és így az egyenlő munkáért egyenlő fizetés alapelvének érvényesüléséért. Bár ez a célkitűzés az Európai Bizottság 2014. évi ajánlásával is összhangban van, a szakszervezeti nők eddig nem értek el sikereket. Habár az úgynevezett gender pay gap (nemek közötti bérszakadék) változatlanul fennáll Magyarországon, a probléma mégsem része a társadalom nyilvánossága előtt folyó vitáknak. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Női Tagozata a Friedrich-Ebert-Stiftung-al együttműködésben 2017. június 11-13. között Budapesten képzési szemináriumot szervezett szakszervezeti bizalmiak részére azzal a céllal, hogy a résztvevők kiértékeljék a témához kapcsolódó eddigi kampányokat, új feladatokat fogalmazzanak meg, és új célokat tűzzenek ki.

A szeminárium végén különféle pártok nőszervezeteinek képviselői - Gurmai Zita (MSZP), Gy. Németh Erzsébet (DK), Hegyesi Beáta (PM), Orosz Anna (Momentum) és Jancsó Andrea (LMP) - panelbeszélgetés során megvitatták álláspontjaikat és a bérek átláthatóságának megteremtése érdekében megfogalmazott politikai programjaikat. Valamennyi résztvevő párt fontosnak tartja, hogy fellépjen a gender gap pay jelenség ellen, és közösen álljon ki azért, hogy a nők kedvezőbb feltételek mellett jelenhessenek meg a munka világában.


Demokratikus válaszok a populista kihívásra

"Mindenhol, ahol az emberek elégedetlenek, a populista pártok jelentős növekedést tudtak felmutatni", állapította meg a vezető populizmus szakértő, Cas Mudde június 8-i budapesti előadásán. Milyen módon lehet és kellene reagálni a populista kihívásokra - ezzel a kérdéssel foglalkozott az a rendezvény, amelyre a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája a Political Capital, Policy Solutions és a Közép-európai Egyetem Európai Szomszédsági Tanulmányok Központja (CEU-CENS) közös szervezésében került sor. Cas Mudde előadását a populista pártok megerősödésének okairól és az erre adható lehetséges reakciókról a rendezvény több mint 100 résztvevője élénk figyelemmel követte. A demokratikus pártoknak nemcsak harcolniuk kellene a populizmus ellen vagy akár maguknak is populista eszközökhöz kellene nyúlniuk, hanem aktív módon kellene népszerűsíteniük a liberális demokrácia értékeit és előnyeit, hangsúlyozta Mudde. Az előadást követő pódiumbeszélgetés során Arató Krisztina (ELTE) és Bozóki András (CEU) az előadóval együtt vitatták meg a populizmus okait, annak jelentőségét Közép- és Kelet-Európában, valamint az eddigi sikeres és sikertelen ellenstratégiákat.


Meddig nyílik az olló a nyugdíjasok és az aktívak között?

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Rakóczki Lajos, a LIGA Szakszervezetek Nyugdíjas Bizottságának vezetője nagyon röviden válaszol a kérdésre: "Olyan nagyra nyílik, amilyenre engedik." A Liga Szakszervezetek és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös szervezésében 2017. május 25-én megrendezett konferencián Rakóczki Lajos szakmai felvezető előadásában beszámolt arról, hogy míg a reálbérek növekedése meghaladja az 5%-ot, addig a nyugdíjemelések éppen csak követik az inflációt (0,9%). Ezért az olló egyre nagyobbra nyílik. A Nyugdíjas Bizottság az elmúlt évben a költségvetési törvény elfogadását megelőzően azt javasolta a kormánynak, hogy a nyugdíjemeléseknél ismét vezessék be a svájci indexálást. A kormány azonban sajnálatosan elutasította a javaslatot.

Dr. Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Operációkutatás és Aktuáriustudományok tanszékvezető egyetemi tanára bemutatta a magyar nyugdíjrendszert és részletesen beszélt a rendszer kihívásairól, többek között a demográfiai fejlődésről és a nyugdíjrendszer lehetséges finanszírozásáról. Az előadó hangsúlyozta, hogy a nyugdíj minden generáció közös ügye és érdeke, és kitért a különböző nyugdíjrendszerek előnyeire és hátrányaira.

A panelbeszélgetés során a meghívott nyugdíjas szövetségek képviselői ismertették álláspontjaikat. Valamennyien elfogadhatatlannak tartották, hogy a minimálnyugdíj Magyarországon 28.000 Ft. A vita központi témája volt, hogy a nyugdíjaknak nem szabad elmaradniuk a létminimumtól, amely a legutóbbi 2016-os számítások szerint a nyugdíjasok esetében 79.757 Ft. A számítást abban a vonatkozásban érte kritika, hogy nem veszi kellőképpen figyelembe az orvosi ellátás költségeit. A konferencia résztvevői úgy határoztak, hogy a különböző nyugdíjas szövetségek között a jövőben gyakrabban kerül sor egyeztetésekre és közösen fogják mozgósítani tagjaikat.


Sajtótájékoztató - Létminimum 2016

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

A 2017. május 15-én megrendezett sajtótájékoztatón Kordás László, a MASZSZ elnöke, Kiss Ambrus, a Policy Agenda igazgatója, és Jan Niklas Engels, a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájának vezetője immár második alkalommal ismertették a magyarországi létminimumról szóló jelentést. A számítások szerint ennek összege 2016-ban átlagosan 88.000 Forint (kb. 284 EUR). Ezzel a magyar lakosság azon része, amelynek havi jövedelme nem éri el a létminimum szintjét, az előző évi adatokhoz képest ugyan csökkent, azonban még mindig 36%-ot tesz ki.

A Központi Statisztikai Hivatal 2015 óta nem végez létminimum-számítást Magyarországon. Annak érdekében, hogy ez a mérőszám továbbra is rendelkezésre álljon a szakszervezeti munka, például a bértárgyalások során, a Policy Agenda a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából és a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával a KSH által alkalmazott módszer segítségével kiszámítja az aktuális létminimum összegét.


A Nyugat-Balkán a belső átalakulás és az európai integrációs folyamat között

Bár a Nyugat-Balkán országai hivatalosan az EU és NATO tagság felé vezető úton haladnak, a teljes régiót továbbra is a politikai válságok jellemzik. A gyenge intézményrendszer, az emberi jogok megsértésének esetei, a veszélyben lévő sajtószabadság és a gyenge lábakon álló civil társadalom akadályozzák a nyugat-balkáni országokban a demokratikus átalakulási folyamatot. A Közép-európai Egyetem és a Friedrich-Ebert-Stiftung az egykori Jugoszlávia utódállamaiból, valamint Albániából, Ausztriából és Magyarországról kutatókat és gyakorlati szakembereket hívott meg a "Western Balkans between Internal Transitions and the European Integration Process" címmel 2017 április 24-én Budapesten rendezett konferenciára. A konferencia résztvevői megvitatták az EU integrációs folyamat társadalmi, gazdasági és politikai fejlesztése során megtett lépéseket és a felmerült problémákat, valamint a belső demokratikus átalakulási folyamatok lehetőségeit. A legtöbb előadó ugyan kevés esélyt lát arra, hogy a régió országai a közeljövőben csatlakozzanak az Európai Unióhoz, azonban egyre jelentősebb szükség van az integrációs folyamat stratégiai továbbfejlesztésére. A Nyugat-Balkán rejt ugyan kockázatokat, de egyúttal esélyekkel is rendelkezik az Európai Unióval való integráció elmélyítésére - amennyiben a felelős döntéshozók megfelelő stratégiákat találnak a régió politikai fejlődése érdekében


Nemzetközi konferencia a munkajogról és a bizonytalan foglalkoztatásról

A szakjogászok megfigyelései szerint a munkavállalói jogok Európa-szerte gyengülnek, ami a gazdasági szerkezetátalakítással járó globalizáció következménye. "Munkajog és bizonytalan foglalkoztatás országos és európai szinten" volt annak a nemzetközi konferenciának a témája, amely 2017. április 7-én a Miskolci Egyetemen került megrendezésre. A konferencia keretében a résztvevők elismerően szóltak prof. dr. Prugberger Tamás tudományos életművéről. A konferencia keretében számos olyan elismert európai akadémikus mutatta be a témához kapcsolódó tanulmányait, akik a múltban együtt dolgoztak és kutattak dr. Prugberger Tamás professzorral. A résztvevők rámutattak arra, hogy a munka világában a feltételek viharos ütemben változnak, azonban a jogi fejlődés gyakran túl lassú. Ezért a nemzetközi konferencia jó alkalmat szolgáltatott ahhoz, hogy a résztvevők ne csak országos szinten, hanem az európai dimenzióban is végiggondolják a munkajogban végbement változásokat.

Prugberger Tamás professzor 80. születésnapja alkalmából a tanszék 60 nemzetközi szerző írásaiból összeállította a “Jogi Szemle” című jogi szakfolyóirat különszámát, amelyet a konferencia résztvevői is kézhez vehettek.


Elemzés és ellenstratégiák: Növekvő egyenlőtlenség és szegénység

"Az elosztási viszonyokban tapasztalható fokozódó egyenlőtlenség igazságtalansága" címmel rendezett a Táncsics Mihály Alapítvány és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája közös rendezvényt április 5-én. Az első panelbeszélgetés során a téma vezető szakértői vitatták meg a szegénységgel és a szociális kirekesztéssel kapcsolatos kérdéseket, míg a második panelbeszélgetés témája a gyermekek szociális helyzete volt.

A szakértők egyetértettek abban, hogy az elosztási viszonyban az elmúlt hét év során tapasztalható fokozódó egyenlőtlenség egy tudatos kormányzati politika eredménye. Magyarországon a jövedelmek alulról felfelé történő újrafelosztása szélsőséges formában zajlik. Az alapvető társadalmi hálózatok széthullása legsúlyosabban a gyermekek többségét érintette. A politika feladata, hogy újrateremtse a megszűnt középréteget. Ennek során a skandináv modell példaként működhet.


Munkavállalói jogok és létminimum a magyar textiliparban

A Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája 2017. április 3-án budapesti sajtótájékoztatón ismertették a magyar textiliparban dolgozó munkavállalók helyzetéről szóló közös tanulmányukat. Az előadók, Dr. Bettina Musiolek (Entwicklungspolitisches Netzwerk e.V.), Ashim Roy (Asia Floor Wage Alliance) és Gulyás Emese (Tudatos Vásárlók Egyesülete) beszámoltak az elsősorban női munkavállalókat érintő bizonytalan foglalkoztatási helyzetről Magyarországon. Részletesen beszámoltak arról is, hogy a textiliparra regionálisan és globálisan is jellemző az éhbérért való foglalkoztatás és szegénység, valamint, hogy a Clean Clothes Campaign keretében hogyan lehetne ezellen fellépni. Ezt követően a sajtókonferencia résztvevői kérdéseket tehettek fel és tapasztalatcserét folytathattak az előadókkal.


Választások Hollandiában: Lehetséges hatások és következmények

A március 15-én megtartott holland parlamenti választások eredményét az egész Európai Unióban feszült érdeklődés kisérte. Bár nagy volt a megkönnyebbülés, hogy elmaradt a szélsőjobboldali populista párt győzelme - azonban feltehetjük magunknak a kérdést: vajon van tényleges okunk az örömre? A holland pártrendszer erőteljesen fragmentált és a választási kampányt a kulturális identitással kapcsolatos kérdések uralták. A választás legnagyobb vesztese a mérsékelt politikai közép volt. Március 23-án a tudományos és a politikai élet képviselőiből álló résztvevői kör dr. René Cuperus, a Wiardi Beckman Alapítvány nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatójával és a Volkskrant rovatvezető újságírójával vitatta meg a holland választások hatásait és következményeit Európára nézve, valamint a lehetséges tanulságokat és az európai progresszív politika jövőbeni lehetőségeit.


Európai Üzemi Tanácsok Klubja

A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája és az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat (ÉTOSZ) közös szervezésében 2017. március 21-én került sor a magyarországi Multinacionális Vállalatok Európai Üzemi Tanácsai Klubjának konferenciájára. Reinhard Reibsch, meghívott német szakértő a témához kapcsolódóan "Az európai üzemi tanács megállapodások tárgyalásainak tapasztalatai az elmúlt években" címmel tartott előadást. Az előadó értékelte a 2009-ben elfogadott átdolgozott Európai Üzemi Tanács Irányelv hatásait és bemutatta egy általános érvényű európai üzemi tanács megállapodás megkötését célzó tárgyalássorozat során szerzett - részben személyes - tapasztalait. Reinhard Reibsch előadásában főként azokra a nehézségekre tért ki, amelyekkel a szakszervezetek saját érdekeik képviselete során szembesülnek. Ezen kivül azt is világossá tette, hogy a különböző irányelvek és törvényjavaslatok átültetése az egyes EU tagállamokban jelentős eltéréseket mutat és ez az európai integrációs folyamat egyik gyengeségére utal. Az összeurópai szinten harmonizált gazdaságpolitika megerősítené az európai üzemi tanácsok befolyását és működőképességét, valamint kedvezőbb helyzetbe hozná a szakszervezetek és a munkavállalókat.


Foglalkoztatás és béremelés az állami szektorban

A "Foglalkoztatás és béremelés az állami szektorban" címmel megrendezett konferencia átfogó és informatív betekintést nyújtott a magyar közszféra munkaerői piaci helyzetébe és a gazdasági keretfeltételekbe. A szakszervezetek, szövetségek és a politikai élet képviselői, mint Dr. Fónagy János parlamenti államtitkár és Dr. Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, előadást tartottak a LIGA Szakszervezet és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájának 2017. március 9-i közös konferenciáján. A konferencia napirendjén a közszférában és az állami vállalatoknál jellemző foglalkoztatási viszonyok szerepeltek, és ezek hatása a bérszínvonal alakulására.

A nyitóelőadásokat követő panelvita során a résztvevők gyakorlati szempontok szerint elemezték a magyar kormány aktuális bérpolitikai stratégáit. A különböző ágazati szakszervezetek képviselői és az állami társaságok munkáltatói, mint például vízközmű, rendőrség, pedagógusok vagy a MÁV, a jelenlévők aktív közreműködésével szociális párbeszédet folytattak az egyes ágazatok bérezési helyzetéről és foglalkoztatási körülményeiről, valamint megvitatták a lehetséges változtatásokról szóló javaslataikat.


Apropó - NŐNAP - 2017

avagy, a bérkülönbségtől a női szegénységig

A 2017. március 8-i Nemzetközi Nőnap alkalmából a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel (MASZSZ) együttműködésben az ünnepet megelőző napon "Női szegénység a munka világában" címmel konferenciát rendezett. Hercegh Mária, a MASZSZ Női Tagozatának vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságban és a munka világában egyenlőtlenségek vannak a nők és a férfiak között. Ezt követően Lévai Katalin, korábbi esélyegyenlőségi miniszter betekintést adott a politikai viszonyokba, valamint a férfi és a női munkavállalók közötti arányokba a minisztériumokban és a szakmai előmenetel során. Judith Langowski, berlini szabadúszó újságíró ismertette "A szakszervezeti nők esélyegyenlőség-politikai követelései Magyarországon" című tanulmányának eredményeit. Az előadásokat követő panel beszélgetés során az előadók reagáltak a hallgatóság kérdéseire és Hercegh Mária kritikus hangú megjegyzéseire. A résztvevők ezenkívül megvitatták a Nemzetközi Nőnap jelentőségét, hatásait és jövőjét, különös tekintettel a 2018. évi parlamenti választásokra.


Tisztességes mobilitási lehetőségek biztosítása a magyar munkavállalók részére Németországban, "A tudás biztonság" című tájékoztató füzet bemutatása

2017. február 7-én a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) "Tisztességes mobilitás" projektjének képviselői, Sepsi Szabolcs és Pető Bernadett a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájával együttműködésben bemutatták "A tudás biztonság" című tájékoztató füzetet. A füzet magyar nyelven nyújt tájékoztatást olyan témákról, mint a munkajog és a társadalombiztosítási jog, és ilyen módon hozzájárul a munkavállalók tisztességes mobilitásához Európában. Az előadók bemutatták azt a sokszínű tanácsadási kínálatot és ajánlatot, amely lefedi a munkajogi előírásokat, külföldi egészségbiztosításra, felmondásra és a munkakörülményekre vonatkozó jogi előírásokat. Az előadást követően a hallgatóság kérdései főként a tanácsadó iroda elérhetőségeire és annak jövőbeni feladataira vonatkoztak. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke szót emelt az Európai Unióban a határokon átnyúló hálózatok kialakítása mellett. A tájékoztató füzet innen tölthető le.


Új munkatársat keresünk: Titkár/-nő és rendezvényszervező/ Rész-, vagy teljes munkaidő

A Friedrich-Ebert-Stiftung 2017 elején "Menekültügy, migráció és integráció" témakörben új, egész Európára kiterjedő projektet indít budapesti székhellyel. A projekt támogatásához titkár/női-rendezvényszervezői munkakörbe munkatársat/munkatársnőt keresünk! A jelentkezési határidő 2017. január 31. További információért, kérjük, tekintse meg a részletes kiírást.

További információ:
Profession.hu


Hungarian politics in 2016

A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájának ezévi első rendezvényére január 20-án került sor a Policy Solutions Politikai Elemző Intézettel együttműködésben. Az elmúlt három év hagyományait folytatva a Policy Solutions ismét bemutatta "Hungarian Politics in 2016" címen megjelent éves politikai visszatekintő és kitekintő évkönyvét. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója ismertette az évkönyv fő megállapításait. Ezt követte egy panelbeszélgetés 2017 politikai trendjeiről, melyen részt vett Sándor Mária, a "fekete ruhás nővérek" mozgalom megalapítója, Bozóki András, a CEU politikatudományi egyetemi tanára és Pető Péter, a megszüntetett Népszabadság volt újságírója, egyik főszerkesztő-helyettese. A FIDESZ a 2018-as választási győzelem szempontjából jelenleg jobb kiindulási helyzetben van, mint a korábbi döbbenetes választási győzelmeket megelőző időszakokban? Képes lesz-e a demokratikus ellenzék az egészségügy katasztrofális helyzetét a választási kampány során tematizálni? Ártalmas-e a demokratikus ellenzéknek önmagában a vita a Jobbikkal folytatott lehetséges együttműködésről? Bombera Krisztina újságíró moderálása mellett a panelbeszélgetés meghívott résztvevői és a témák iránt élénk érdeklődést tanúsító hallgatóság ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg.


Új munkatársat keresünk: Tudományos munkatárs/nő / Teljes munkaidő

A Friedrich-Ebert-Stiftung 2017 elején "Menekültügy, migráció és integráció" témakörben új, egész Európára kiterjedő projektet indít budapesti székhellyel. A projekt megvalósításához tudományos munkatársat/munkatársnőt keresünk, aki a témához kapcsolódóan nemzetközi tanulmányok elkészítését kezdeményezi és kíséri, valamint rendezvények szervezéséért, megvalósításáért és a kapcsolódó utómunkálatokért felel. A jelentkezési határidő 2017. január 12. További információért, kérjük, tekintse meg a részletes kiírást.

További információ:
Pályázat letöltése